Életrajz

Dr. Dávid Katalin

DÁVID KATALIN művészettörténész. Szegeden született 1923-ban. 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Integráló személyisége minden időkben képes volt a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak. Munkásságát a Magyar Köztársaság és a Vatikán magas szakmai és társadalmi díjakkal ismerte el. Nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audienciáján fogadta.

Családja és tanulmányai

Dávid Katalin 1923. augusztus 16-án született Szegeden. Édesapja, Dávid Lajos, a kolozsvári egyetem professzora volt, majd – Klebersberg Kunó felkérésére, akivel közeli barátok voltak – a szegedi egyetemi gyógyszertár és gyógyszerészeti intézet megalapítója és a gyógyszerészeti kar dékánja lett. Dávid Katalin 1941-ben érettségizett Szegeden. Ugyanitt járt egyetemre is, 1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett; később elvégezte a katolikus teológiát is, miután elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és régészetből. Meghatározó mesterei: Kerényi Károly (klasszika-filológia, antik görög kultúra), Sík Sándor (esztétika), Bálint Sándor (néprajz), Felvinczi Takács Zoltán (művészettörténet) voltak.

Férje, Hidvégi György (1922-) okleveles könyvvizsgáló-könyvszakértő, az Állami Biztosító Közületi Igazgatóságát vezette. Hidvégi György a Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapítója és örökös elnöke. Fia, Hidvégi Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar és Oncomar feltalálója. Két unokája és egy dédunokája van.

Jezsuita lelkiségben nevelkedik. Lelki atyjai Müller Lajos, Kardas József, Békési István és Hunya Dániel jezsuita atyák. Egyetemi tanulmányai a világháború éveire esnek. Páter Izay Gézával szervezi a „fiatalok őrállása” néven híressé vált náciellenes katolikus demonstrációt Szegeden XII. Pius koronázásának 5. évfordulójára. A holokauszt idején Izay Géza vezetésével több száz zsidót bújtatnak. Személyes kapcsolatban van Raoul Wallenberggel, a Szent Kereszt Egyesülettel, de a cionista ellenállókkal is (pl. Kasztner Rezső). Endrődy István jezsuita atyával együtt irányítja a Veritas kiadóvállalatot, és többek között szerkesztője Bálint Sándor mariológiai munkájának, amelynek a címét Dávid Katalin adja (Boldogasszony vendégségében).

Egyetemi évei befejezése a „fényes szellők” időszakára esik. A Mária Kongregáció szegedi elnöke és a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szövetsége (MEFESZ) országos alelnöke. Meghirdeti az új katolikus szociális programot: minden erőt összefogni a szegények és kisemmizettek megsegítésére.

Tudományos munkássága

Dávid Katalin 1974-ben lett a művészettörténeti tudományok kandidátusa. Tudományos pályája legelején, 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeként dolgozott, de ezt hamarosan felváltotta az egyetemi szférán kívüli tudományos tevékenység: 1951–1954 között a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség tudományos munkatársaként dolgozott. 1954-ben a Művészettörténeti Dokumentációs Központ vezetője lett. 1978-tól ismét az oktatás került előtérbe amellett, hogy tudományos munkásságát is töretlen lendülettel folytatta: 21 éven keresztül a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az ikonográfia- és a tipológia professzoraként dolgozott.

Több évkönyvet és sorozatot szerkesztett: 1952–53-ban a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyvét, 1953–1960 között a Művészettörténeti Tanulmányokat, 1962–1964 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményeit, 1971-től a Mai Magyar Művészet című sorozatot. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven.

Lyka Károly tanácsára kezd el foglalkozni ikonográfiával, jelek, jelképek, szimbólumok tanulmányozásával. Unokabátyja, Barcsay Jenő, 1947-ben utolsó éves egyetemi hallgatóként elvitte Lyka Károlyhoz, aki úgy vélte, hogy a magyar szakembereknek az elkövetkezendő időkben nemigen lesz lehetőségük külföldi tanulmányutakra. Dávid Katalin ekkor határozta el, hogyha a művészettörténetet, akár csak a teljes magyart is, hát még az európai művészetet nem lehet közvetlenül tanulmányozni, akkor ikonográfiával fog foglalkozni, mert ahhoz megfelelő alapot a kitűnő reprodukciók is biztosítanak. Így került érdeklődésének középpontjába a képek és jelképek – mint például az életfa mitologikus jelentésének – kutatása a keresztény és zsidó kultúrában.Alapvetően középkori és újkori magyar művészettörténettel, tipológiával, elpusztult középkori műemlékek rekonstrukciójával és modern magyar művészettel foglalkozik. Több mint öt évtizede elemzi a Bibliát, amely központi területe a keresztény ikonográfiának. Számára a Biblia az a valláshoz kötődő mű, amely abszolút biztos alapját adja az európai kultúrának.

Rabinovszky Máriusz felkérésére és ajánlására (27 évesen) megalapítja és igazgatóként vezeti a Művészettörténeti Dokumentációs Központot, a mai akadémiai intézet (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet) jogelődjét, megteremtve ezzel a magyarországi modern művészettörténeti kutatások bázisát. Intézetében a szakma legjelentősebb személyiségei dolgoznak: pl. Balogh Jolán, Kampis Antal, Bernáth Mária, Genthon István, Supka Magdolna, Németh Lajos, id. Entz Géza, Zolnay László. Mellettük – levéltári kutatásokra – szerzeteseket alkalmaz. Tehetséges fiatalokat indít el a pályán (pl. Marosi Ernő, Beke László, Takács József). Az Építészpincében asztaltársaságában van pl. Pilinszky János, Kondor Béla, a Vujicsics fivérek. Ekkortájt ő a modern magyar művészek egyik szellemi vezetője. Koncepciós vádak alapján eltávolítják az intézetből. Klerikális reakcióval, vatikáni összeesküvéssel vádolják. (Ld. Mócsy Imre SJ: Beadványom, c. önéletrajzi munkáját.) Több kötetnyi, már sajtó alá rendezett, ill. megszerkesztett munka címlapjáról leveszik a nevét, egy egész életműtől fosztják meg.

Összeállítja a magyarországi középkori titulusok kataszterét, feldolgozza a magyarországi Szent György- és Szent Anna-kultusz ikonográfiáját. Tudományszervező tevékenysége is alapvető jelentőségű, elsősorban mint az országos művészettörténeti vonatkozású levéltári, bibliográfiai kutatások megszervezője és egyik irányítója.

A Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozik, irányítója a „Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig” c. állandó kiállítás rendezésének.

1969-ben, amikor a magyar állam és az egyházak közötti viszony enyhülni kezdett, létrehozták az Egyházi Gyűjtemények Szaktanácsadói Testületét, amelynek vezetésével, a katolikus egyház kérésére, Dávid Katalint bízzák meg. Munkássága révén sorban nyílnak- ill. újulnak meg az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények, kincstárak. Kétségbevonhatatlan tudományos tekintélyével és nemzetközi rangjával eléri, hogy a műkincsek egyházi- ill. felekezeti tulajdonban maradnak.

Lékai László bíboros felkérésére a Hittudományi Akadémia meginduló Levelező Tagozatán huszonkét évig ikonográfiát és tipológiát ad elő.

Közéleti tevékenysége

Dávid Katalin közéleti tevékenységet is vállalt: 1949 óta a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára. 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid Katalin integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak.

Díjak, elismerések

  • A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2013)
  • Budapest Díszpolgára (2013)
  • Príma-díj (2010)
  • Szent Adalbert-díj nagyérem fokozata (2005)
  • Belváros-Lipótváros Díszpolgára (2003)
  • Stephanus-díj (2003)
  • Magyar Örökség-díj (1997)
  • Széchenyi-díj (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1993)
  • Pro Ecclesia et Pontifice pápai aranykereszt (1993)
  • Móra Ferenc-emlékérem (1984)
  • Szocialista Kultúráért kitüntetés (1955)

Dávid Katalint nyolcvanadik születésnapja alkalmából II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audiencián fogadta. Dávid Katalin tiszteletére, kilencvenedik születésnapja alkalmából, Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp zongorakoncertet adtak az otthonukban, Esterházy Péter „Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán” című, Dávid Katalinnak ajánlott kéziratos művét adta ajándékba. Szintén 2013-ban Dávid Katalint a Budapest díszpolgára címmel tüntették ki és átvehette a Magyar Művészeti Akadémia – az első alkalommal átadásra kerülő – életműdíját.

(Irodalom: Ex invisibilibus visibilia. Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Szerk. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, Széll Margit és Takács József közreműködésével. Bp., 1993.)

Könyvek

  • Dávid Katalin: Egy keresztény értelmiségi Európára néz. Budapest, Szent István Társulat. 2013.
  • Dávid Katalin: A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben. Budapest, Szent István Társulat. 2012.
  • Dávid Katalin: Isten anyja a tipológiában – Egy asszony, öltözete a Nap. Budapest, Szent István Társulat. 2008.
  • Dávid Katalin: Róma. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Dávid Katalin: Mózes. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Dávid Katalin: Kereszténység és kultúra. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Dávid Katalin: A szép teológiája. Budapest, Szent István Társulat. 2006.
  • Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore 5. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében. Budapest, Szent István Társulat. 2004.
  • Dávid Katalin: Bibliai jelképek kézikönyve – A teremtett világ misztériuma. Budapest, Szent István Társulat. 2002.
  • Dávid Katalin: A megváltás tipológiája. Budapest, Jel Kiadó. 1996.
  • Dávid Katalin (szerk.): Anna Margit – Ámos Imre (katalógus). Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1984.
  • Dávid Katalin: Treasures in Hungarian Ecclesiastical Collections. Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
  • Dávid Katalin: Sakrale Kunstschaetze in Ungarn. Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
  • Dávid Katalin: Magyar egyházi gyűjtemények kincsei. Budapest, Corvina Kiadó. 1981.
  • Dávid Katalin: Anna Margit. Budapest, Corvina Kiadó. 1980.
  • Dávid Katalin, Kovács Endre: Magyarország-Lengyelország, A barátság ezer éve. Budapest, Corvina Kiadó – Warszawa, Krajowa Agencija Wydawnicza. 1978.
  • Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1974.
  • Dávid Katalin: Bernáth Aurél két falképe. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1973.
  • Dávid Katalin: Engelsz József. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1972.
  • Dávid Katalin: Masaccio. Budapest, Corvina Kiadó. 1972.
  • Dávid Katalin: Moore. Budapest, Corvina Kiadó. 1968.
  • Dávid Katalin: Foto Székely Aladár. Budapest, Corvina Kiadó. 1968.
  • Dávid Katalin: Chagall. Budapest, Corvina Kiadó. 1966.
  • Dávid Katalin (szerk.): Rabinovszky Máriusz (Válogatott művészeti írások). Budapest, Corvina Kiadó. 1965.
  • Dávid Katalin (ford., előszó, jegyzetek): Van Gogh válogatott levelei. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1964.
  • Dávid Katalin: Van Gogh. Budapest, Corvina Kiadó. 1963.
  • Dávid Katalin: Domján József színes fametszetei. (Előszó: Tamási Áron) Budapest Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1955.
  • Dávid Katalin: Courbet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadása. 1953.

Dr. Dávid Katalin életrajza letölthető (.doc formátumban)